SRI AUROBINDO

Azt gondolod rólam, hogy bennem (és most az Anyát nem veszem bele) sohasem volt kétely vagy kiábrándultság, semmiféle küzdelem. Át kellett nekem is élnem minden olyan küzdelmet, amit az embereknek el kell viselniük, enélkül nem tudnék bárkit is arra biztatni: „Ezt is le lehet győzni.” Legalábbis nem lenne jogom rá, hogy ezt mondjam. A pszichológiai okfejtésed szörnyen merev. Újra megismétlem, hogy az Isteni amikor a földi létezés terhét magára veszi, teljes mértékben elvállalja azt, egészen őszintén, bármiféle varázslatos trükk vagy színlelés nélkül. És ha van valami mögötte, ami mindig előbukkan a takarásból, az lényegében vele azonos, csak mértékében hatalmasabb annál, mint ami mások mögött van – és azért van itt, hogy felébressze azt másokban is. A pszichikus lény mindenkiért megteszi ugyanazt, akik azt tervezik, hogy a spirituális úton haladjanak – az embernek nem kell hozzá rendkívüli lénynek lennie, hogy követni tudja. Itt követsz el hibát azzal, hogy mindig a nagyszerűségen lovagolsz, mintha csak a hatalmasok lehetnének spirituálisak.

Sri Aurobindo: On Himself 154 . oldal (8-3-1935)

Azt állítod, ez az út túl nehéz számodra és a szeretteid számára, és csak az „Avatárok”, mint én vagy az Anya vagyunk képesek rajta végigmenni. Ez egy különös félreértés; mivel ennek épp az ellenkezőjéről van szó, ez a legkönnyebb, a legegyszerűbb és a legközvetlenebb út, és bárki képes lehet végigmenni rajta, ha az elméjét és életerejét lecsendesíti, még olyanok is, akiknek tizedannyi befogadóképességük sincs, mint amennyi neked van. Ott van persze a megfeszített erőfeszítés és kemény igyekezet másik útja, melyhez nagyon sok Tapaszja erő (önfegyelem, aszkézis) szükséges. Ami az Anyát és engem illet, mi kipróbáltunk minden utat, követtük az összes módszert, felülkerekedtünk hegynyi nehézségeken, sokkal súlyosabb terheket magunkra vettünk, minta amit bárki az Ásramon belül vagy kívül képes lenne elviselni igen bonyolult körülmények közepette, megharcoltunk számos harcot, elviseltünk temérdek sebet, keresztül törtünk áthatolhatatlan mocsarakon, sivatagokon és erdőkön, ellenséges tömegeket hódítottunk meg – olyan tetteket vittünk végbe, amit előttünk biztosra veszem, még soha senki. Az Út Vezérének a miénkhez hasonló tevékenységben nemcsak az a dolga, hogy lehozza, képviselje és megtestesítse az Istenit, hanem képviselnie kell az emberiség felfelé haladó részét is, teljes mértékben viselni annak terheit, és megtapasztalnia azokat nemcsak puszta színjátékként vagy Lila (spirituális büszkeség) céljából, hanem zord komolysággal el kell viselnie minden akadályt, nehézséget, ellenállást, reményvesztett és meggátolt, és csak lassacskán győzedelmeskedő munkát, ami csak a földön előfordulhat. Ám egyáltalán nem szükséges és nem is fogadható el, hogy mindezt mások tapasztalataiban újra és újra meg kelljen ismételni. Mindez azért van, mert nekünk megvan már az összes megtapasztalásunk ahhoz, hogy másoknak egy egyenesebb és könnyebb utat tudjunk mutatni – persze csak ha beleegyeznek. A hatalmas áron megszerzett mindezen tapasztalataink arra késztetnek bennünket, hogy ösztönözzünk téged és másokat is az úton. „Tedd magadévá a pszichikai hozzáállást; kövesd az egyenes napsütötte ösvényt, hagyd, hogy az Isten nyíltan vagy titokban felemeljen téged – ha titokban teszi, akkor majd a maga idejében megmutatkozik számodra – ne ragaszkodj a nehéz, akadályokkal teli kitérőkhöz és bonyolult utazáshoz.”

Sri Aurobindo: On Himself 463. oldal (5-5-1932)

Az Anya tudata az isteni Tudatosság és a belőle származó Fény az isteni Igazság fénye, az Erő, amelyet lehoz, az isteni Igazság ereje. Aki befogadja és elfogadja az Anya fényét, és abban él, az elkezdi látni az igazságot minden síkon, a mentális, a vitális és a fizikai síkon is. Elutasít mindent, ami istentelen, -- az istentelen a sötét erők hamissága, tudatlansága, tévedése; az istentelen mindaz, ami homályos, és nem hajlandó elfogadni az isteni Igazságot, annak fényét és erejét. Az istentelen tehát minden, ami nem hajlandó elfogadni az Anya fényét és erejét. Ezért mondom mindig, hogy kapcsolódj össze az Anyával, az ő fényével és Erejével, mert csak így leszel képes kitörni ebből a zűrzavarból és homályból, és így fogod tudni befogadni a fölülről jövő Igazságot. Amikor az Anya Fényéről vagy az én Fényemről egy sajátos értelemben beszélünk, akkor egy különleges okkult cselekvésről beszélünk – olyan bizonyos fényekről van szó, amelyek a Szuperelmetől származnak. Ebben a cselekvésben az Anyáé a Fehér Fény, amely megtisztítja, megvilágítja, és lehozza az Igazság teljes lényegét és erejét, és lehetővé teszi az átalakulást. De valójában minden fény, ami felülről, a legmagasabb isteni Igazságtól származik, az Anyától ered. Nincs különbség az Anya útja és az én utam között; mindig is ugyanaz volt az utunk, az út, amely a szupramentális átalakuláshoz és az isteni felismeréshez vezet; nem csak az út végén, hanem már egészen a kezdetektől fogva ugyanazok voltak. Az a kísérlet, hogy megosztottságot és ellentétet hozzanak létre, az Anyát az egyik oldalra, engem pedig a másik oldalra, az ellenkező vagy egészen más oldalra helyezzenek, mindig is a Hamisság erőinek trükkje volt, amikor meg akarták akadályozni, hogy egy szádhaka elérje az Igazságot. Távolíts el minden ilyen hazugságot az elmédből. Légy mindig annak tudatában, hogy az Anya fénye és ereje az Igazság fénye és ereje; maradj mindig kapcsolatban az Anya fényével és erejével, csak akkor tudsz majd az isteni Igazságba belenőni.

Sri Aurobindo: On Himself 455. oldal (10-9-1931)

Amit Sri Aurobindo képvisel a világtörténelemben, az nem tanítás, még csak nem is kinyilatkoztatás; ez közvetlenül a Legfelsőbbtől származó meghatározó cselekedet.

Words of the Mother, pp.1-35 (1961.02.14.)

Sri Aurobindo nem azért jött a földre, hogy tanítást vagy hitvallást hozzon, legyőzve a korábbi hitvallásokat vagy tanításokat, hanem hogy megmutassa az utat a múlton való túllépéshez, és konkrétan megnyissa az utat a közelgő és elkerülhetetlen jövő felé.

Words of the Mother, pp.1-35 (1967.02.22.)

Sri Aurobindo azért jött a földre, hogy megtanítsa ezt az igazságot az embereknek. Elmondta nekik, hogy az ember csak egy átmeneti lény, aki mentális tudatban él, de lehetősége van egy új tudat, az Igazság-tudat elsajátítására, és a képessége arra, hogy tökéletesen harmonikus, jó és szép, boldog és teljesen tudatos életet éljen. Sri Aurobindo egész földi élete során minden idejét odaadta, hogy megteremtse magában ezt a tudatot, amit szupramentálisnak nevezett, és hogy segítse a körülötte összegyűlt embereket ennek felismerésében.

On Education, p.116 (1951.07.24.)

De hogy erre a finom érzékelésre szert tegyünk... figyelj, ahogy Japánból jöttem: a hajón voltam, a tengeren, nem számítottam semmire (természetesen a belső élettel voltam elfoglalva, de fizikailag a hajón voltam), amikor hirtelen, úgy két tengeri mérföldre Pondicherrytől, a légkör, a levegő minősége, mondhatnám fizikai minősége annyira megváltozott, hogy tudtam, belépünk Sri Aurobindo aurájába. Fizikai élmény volt, és garantálom neked, hogy akinek kellően felébredt a tudata, képes lesz érezni ugyanezt.

Questions and Answers 1950-51, p. 223 (1951.03.17.)